A soproni akadémia egykori játékosa edzőként tért vissza.
Sopronban szerette meg a kosárlabdát Kiss Ágoston, olyannyira, hogy életre szóló szövetséget kötött a
sportág világával. Diákként játékosa volt a Soproni Sportiskolának, és játszott az SKC U20-as
csapatában is. Most edzőként kezdte a szezont az akadémiánál.
- Tizenkét évesen a fővárosból költöztünk Sopronba, akkor már kosaraztam, de gyerekként még nem
köteleztem el magam mellette. Csak miután a leghűségesebb városban előbb a Tigriseknél, majd a
Soproni Sportiskolában foglalkoztak velem, szerettem meg ezt a játékot - emlékszik vissza a kezdetekre
Kiss Ágoston. A pályaválasztásnál már tudta, hogy gyerekekkel akar foglalkozni, méghozzá
kosárlabdázó gyerekekkel. Érettségi után a Testnevelési Egyetemre jelentkezett, kosárlabda edző
szakra. Az alapszakot már elvégezte, a mesterszakon utolsó éves. Már egyetemi évei alatt dolgozott a
Vasas Akadémiánál. Az első éve után fél éves ösztöndíjat kapott a szakmai gyakorlatára, majd még
három esztendőn keresztül erősítette a Vasas edzői gárdáját.
- Serdülő és kadet korosztályokkal foglalkoztam elsősorban, de előkészítő csoportjaim is voltak, úgyhogy
a legtöbb utánpótlás-korosztályban szereztem már tapasztalatokat. Mindegyiknek megvan a maga
szépsége: a kicsik lelkesek és mindent élveznek, ami a játékkal vagy a sporttal kapcsolatos, a
nagyobbaknál pedig látványos fejlődést lehet elérni, ami nagy érték ebben a szakmában - mondja a
soproniak új munkatársa, akinek most már szent meggyőződése: jól választotta meg a pályáját.
A fiatalember életében a 2025-ös esztendő hozott jelentős változást. Megnősült, visszatért Sopronba, és
örömmel állt munkába egykori nevelő egyesületénél. Jelentős feladatokat kapott: az U15-ös csapatnál
vezetőedző, az U13-asoknál másodedző, a Hunyadi-iskolában az előkészítő csoportban segít, a Deák
téri iskolában pedig az első és másodikos osztályoknak tart testnevelés órákat. "Örülök, hogy ennyi
feladatom van, ebből is érzem, hogy bíznak bennem" - állítja mosolyogva.
Kíváncsiak voltunk, milyen különbségeket lát Kiss Ágoston a fővárosi Vasas és a vidéki akadémia között.
- Nyilvánvalóan a Vasasnak sokkal nagyobb a merítési lehetősége, válogatni tud a kosarazni akaró
gyerekek között. Itt Sopronban jóval kevesebb gyerek oszlik meg a sportágak között és versenyezni kell
azért, hogy a kosárlabdát válasszák. Budapesten sokszor a fiúk túlzott önbizalmát kellett jó irányba
terelni, itt a gyerekeknek inkább az önbizalmukat kell erősíteni. Persze a körülmények, a tagdíjak, a
terembérletek is mások, ugyanakkor a szakmai színvonal terén semmiben sem marad el a Soproni
Sportiskola - osztotta meg véleményét az edző.
A szakember szerint minél több gyermeket kell megszólítani Sopronban is, és bevonzani őket a palánkok
alá. A kicsiknél az edzői munkának inkább a pedagógiai része a hangsúlyos. A cél, hogy élvezzék
annyira, hogy visszajöjjenek legközelebb is. A jövő szempontjából kulcskérdés az utánpótlás. Sopronban
szerencsére a kosárlabda az egyik legnépszerűbb sportág, de ebből Kiss Ágoston szerint nem is lehet
engedni, sőt, fokozni kell a játék népszerűségét.
Míg a legkisebbekkel szemben az edzőnek elsősorban türelmesnek kell lennie, a nagyobbaknál már
szükség van a következetes szigorra. Bár a sportiskola edzője nem is olyan régen még szintén
akadémista volt, tapasztalata és egyetemi tanulmányai segítik a megfelelő hozzáállását.
"A lényeg, hogy edzésen jó hangulat legyen. Élvezzék a játékot, akarjanak fejlődni. Meg kell
tapasztalniuk - és ebben az edző segíti őket -, hogy alázattal kell lenniük a kosárlabdával, a csapattal, a
társaikkal szemben. Rá kell vezetni őket, hogy mindez érték. Ha ezt megtanulják, eredményes a
munkánk" - fogalmazta meg hitvallását Kiss Ágoston.