Nagyjából két éve dolgozunk szorosan együtt Kovács Gergely élménypedagógiai facilitátorral, aki játékos formában, pozitív élményekkel segíti a sportiskolások mentális fejlődését.
Most az ő élményeit olvashatjuk.
Játék. Egyszerű szó. Kimondjuk, leírjuk és megannyi emlék, érzés kapcsolódik hozzá. A kosárlabda is játék. Egyesek szerint több annál. Számomra mindig is „kicsit” többet jelentett. A mai napig része az életemnek. Mostanra azonban a játék is több lett, mint „csak a kosárlabda”. Megtapasztaltam, hogy a játékon keresztül sebeket gyógyíthatunk, feldolgozhatunk elakadásokat, jobban lehetünk. Szeretem, hogy játéktanulással, játékon keresztül játszva tanulhatunk. Akár régóta keresett válaszokat találhatunk játék közben, új kapcsolatokat köthetünk, régieket szorosabbra fűzhetünk, vagy épp elengedhetünk. A játék tanulságait feldolgozhatjuk, és annak segítségével a lelki ellenállóképességünket erősíthetjük. A játék segít, hogy nevessünk és jól legyünk.
Lassan 20 éve már, hogy elköltöztem Sopronból, de a tavalyi évben a játék és a kosárlabda szeretete új lehetőséget teremtett számomra a városban. A Soproni Sportiskola Kosárlabda Akadémia megkeresését követően először egy csapattal, majd nyáron 6 csapattal és 2024/2025-ös szezon egésze alatt egy csapattal dolgoztattam együtt. Abban segíthettem, hogy a 13-15 év közötti fiatalok mentális egészsége erősödhessen, közösségtudata fejlődjön. Abban segíthettem, hogy ne csak sportolók, hanem nagybetűs Emberek is legyenek. De nem egyedül segítettem. Valamennyi felnőttel együtt ugyanazt akartuk: óvni a gyerekkort és segíteni a kamaszkort megérteni. Mindannyian ugyanazt akartuk: hogy a gyerekek egészségesek legyenek testben és lélekben. A szezon során rendszeresen játszottunk, beszélgettünk és segítettünk abban, hogy saját magukat és társaikat is egyre jobban megismerjék és elfogadják. Kamasz fiatalokkal kincskereső expedícióra indultunk, szembe néztünk a mocsári szörnnyel és megannyi kisebb-nagyobb kalandot éltünk át. Kalandoztunk a fantázia világában, miközben olykor valódi érzéseket, félelmeket fogalmaztunk meg. A szezon végére a gyerekek regionális bajnokok lettek. Megtapasztalták, hogy milyen érzés egy kitűzött célt elérni. Ami talán ennél is fontosabb: elkezdték tisztelni a társaikat, az ellenfeleiket és saját magukat is. Győzni és nem legyőzni akartak. Bajnokok lettek. De valami ennél is többé váltak, mentális bajnokokká. Olyan gyerekekké, akiknek jó a társaságában lenni. Erősek és egészségesek. Megtanultak bízni és hinni egymásban. Megbizonyosodtam róla, hogy gyerekekkel való foglalkozás közben nincs olyan, hogy túl sok figyelem. Minden figyelmet megérdemelnek.
Példaértékű szülői támogatásokkal és törődéssel találkoztam a szezon során. Mély és rendíthetetlen elköteleződést tapasztaltam edzők és klubvezetés részéről. A Sportiskola az a hely, ahol önmagad lehetsz és segítenek, hogy önmagad legjobb verziója lehess. Köszönöm, hogy ennek a részese lehetek. Szívből gratulálok minden játékosnak, szülőnek, edzőnek és klubvezetőnek a lelki ellenállóképességünk erősítéséért. Mindannyian saját magunk bajnokai lettünk!
Kovács Gergely facilitátor
