Az ország legjobb serdülő csapata a Soproni Sportiskola Kosárlabda Akadémia U14/A csapata!

2018. május 24–27. között a Soproni Sportiskola Kosárlabda Akadémia rendezte a Nemzeti Fiú Serdülő Bajnokság döntőjét. Nagyon izgalmas, fordulatos mérkőzéseket, fej-fej mellett küzdő csapatokat láthattunk. A döntőt végül – egy nagyon szoros küzdelem után – a Sportiskola csapata nyerte. Csátaljay Gábor vezetőedzőt kérdeztük az évad, a döntő és a nagyszerű eredmény kapcsán.

Hogyan érzi Magát a hétvége után? És a gyerekek?

„Nagyon büszke vagyok a csapatomra és boldog vagyok az elért eredmény miatt. Titkon reménykedtem abban, hogy érmet szerezhetünk, de azt tudtam, hogy nem fogják ingyen adni. A döntő előtt két héttel megkérdeztem a játékosaimtól, hogy kinek mi a célja, milyen eredményt szeretnének elérni. A többségük a legjobb 4 közé kerülést már nagy eredménynek tartotta volna előzetesen, de néhányan elérhető célnak tartották az aranyérem megszerzését is. A gyerekek a torna előtt és alatt is nagyon motiváltak voltak. Ez többek között abból fakadt, hogy három évvel ezelőtt U11 korosztályban az országos döntőben 2 ponttal kaptak ki a Vasastól, így akkor ezüstérmet szereztek. Akkor mindenkiben maradt hiányérzet, nem szerették volna még egyszer ugyanazt átélni.”

Milyen volt az idevezető út? Mik voltak a nehézségek, mik a biztató pillanatok?

„A 2017/2018-as szezon alapszakaszában a nyugati országrész csapatait magunk mögé utasítva, első helyen jutottunk tovább az Országos Főtáblára, ahol az ország 32 legjobb csapata küzdött a nyolcas döntőbe kerülésért. A Főtáblán hat fordulóban 18 mérkőzés alatt mindössze három vereséget szenvedtünk, így sikerült a legjobb nyolc csapat közé kerülni. A döntő csoportbeosztását meglátva nem örülhettünk túlságosan, hiszen addigi három vereségünkből kettőt éppen csoportellenfeleink, a MAFC és a VASAS ellen szenvedtük el.
Öt mérkőzést lejátszani négy nap alatt nagyon megterhelő, és formaingadozás nélkül nem igazán lehet végigcsinálni. Ezért az volt a kimondott cél, hogy az első napon a két erősebbnek tűnő csoportellenfelünket próbáljuk legyőzni, így a többi eredmény esetleges kedvező alakulásával utolsó csoportmeccsünk tét nélküli lehet. Végül bejött az elképzelésünk, az első napot két győzelemmel kezdtük. A MAFC ellen sikerült kijavítani azokat a hibákat, amik a szezon közben vereséghez vezettek, és meggyőző játékkal húztuk be a nyitó mérkőzést. A VASAS ellen három negyeden keresztül hátrányban játszottunk, de a negyedik negyed nagyszerű hajrájának és egy kis szerencsének köszönhetően egy bravúrgyőzelmet arattunk. Biztos elsőként, a Zsíros Akadémia ellen pihentettük a kisebb sérüléssel bajlódó és addig sokat játszó játékosainkat, így egy tét nélküli meccsen vereséget szenvedtünk. Nagyon sokat jelentett az, hogy frissíteni tudtam a játékosaimat, hiszen az elődöntőben – a Szombathely ellen – a második félidőben erőnlétben egyértelműen ellenfelünk fölé nőttünk és már a döntőbe jutásnak örülhettünk. A döntőben két eltérő játékstílust képviselő csapat találkozott. Az első negyedet a nagyon erős és jó szerkezetű kezdő ötössel felálló VASAS kezdte jobban, de feljavuló védekezésünknek és jó hajránknak köszönhetően átvettük a vezetést, amit a félidőig elsősorban a gyors játékunknak köszönhetően nyolc pontra tudtunk növelni. A második félidőben ellenfelünk egy-egy elleni játékát nem tudtuk megállítani, így a különbség fokozatosan csökkent. A végjátékhoz közeledve néhány bravúrkosárral ismét nálunk volt az előny. Az utolsó két percre fordulva 7 ponttal vezettünk. Ellenfelünk nem adta fel, mindent megtettek a győzelemért. Mi már nem tudtunk kosarat szerezni, de egyetlen pont megmaradt az előnyünkből, így hatalmas küzdelemben megszereztük az aranyérmet.”

Voltak a csapatnak kisebb megtorpanásai, amik az időkérés után új lendületet kaptak. Hogyan lehet ezekben a feszült pillanatokban motiválni a csapatot egy-két mondatban?

„Motiválni nem kellett, az akarat végig megvolt. Sokszor inkább meg kellet nyugtatni őket, hogy néhány hiba miatt ne keseredjenek el, ez a játék velejárója. Illetve néhány olyan védekezésbeli és a támadásra irányuló instrukciót lehet ilyenkor adni, és kisebb változtatásokat kérni, ami hatékonyabbá teszi a játékunkat.”

Mitől lehetett az idei szezonban a Soproni Sportiskola KA a legjobb U14-es csapat?

„Ez egy több éves folyamat és igazi csapatmunka eredménye. Csapatmunka az edzők részéről is, hiszen ezekkel a gyerekekkel több edző foglalkozott az évek folyamán. Az idei jó szereplésben Meszlényi Róbert és Barlai Tamás több éves munkája ugyanúgy benne van, mint ahogy az idei évben Palotai Péter egyéni képzései és Tóth Alexandra erőnléti foglalkozásai.
Az egyesület vezetősége szintén mindent megtett, hogy a gyerekek megfelelően fejlődhessenek. Ebben a szezonban hét nemzetközi tornán szerepeltünk, ahol összesen 28 mérkőzést játszottunk olyan ellenfelek ellen, mint például a Barcelona, vagy a Bayern München. Különböző nemzetek kosárlabda kultúrájával ismerkedtek meg a gyerekek. Mondhatom, hogy ebben a korosztályban sok meglepetés már nem érhette őket.
A csapatmunka azonban a pályán volt a leglátványosabb. Hihetetlen, ahogy ezek a srácok küzdöttek egymásért, ahogy biztatták és segítették egymást a pályán. A torna előtt azt kértem, hogy mindenki próbáljon a legjobb tudása szerint szerepelni. Sok esetben ennél sokkal többet kaptam. Mindenki tudta, az ellenfelek is tisztában voltak vele, hogy van négy kiemelkedő képességű játékosunk, de a csapat többi tagjának alázatos munkája nélkül nem értük volna el ezt az eredményt. A mérkőzések során olyan játékosoktól kaptunk extra teljesítményt, akikre az ellenfeleink nem voltak felkészülve.
A csapat hatodik embere pedig a közönség volt! Ilyen hangulatban, ilyen biztatás mellett öröm játszani és edzősködni.”

Hogyan tovább? Mi lesz a csapattal, mi a következő cél?

„A következő pár nap a pihenésről és a regenerálódásról szól. Jövő héttől viszont folytatódik a képzés és elsősorban a technikán és az erőnléten lesz a hangsúly. Ebben az időszakban lehet olyan területekkel foglalkozni, amire a versenyidőszakban kevesebb idő marad. De, ami talán ennél is fontosabb, hogy mindenkinek új célokat, új motivációt kell találni, hiszen ez a torna és a győzelem csak egy állomás volt a sportolóvá érés és fejlődés folyamatában. A csapat nagy része a következő szezonban már az U16 korosztályban bontogathatja a szárnyait.”

Az interjút Takács Eszter készítette

 

20180527_U14_Eremenyhirdetes_IMG_4485