Valami készül…

Szekeres_Csaba_SSE… most éppen nem Dániában, hanem Sopronban, a Soproni Sportiskola Kosárlabda Akadémia háza táján.
Ha valaki nyomon követte híradásainkat, felfigyelhetett egy szeptemberi szerződés-aláírásra a Soproni Egyetem évnyitóján, mely a Testnevelési és a Soproni Egyetem között jött ugyan létre, de érintette Akadémiánkat is.
Azóta sok minden történt, sok minden kikristályosodott, ezért megkérdeztük dr. Szekeres Csabát, egyesületünk elnökét, hogy miről is van szó.

 

„Talán onnan kellene kezdenünk, hogy az Akadémia legnagyobb problémáját – összehasonlítva más akadémiákkal és a nemzetközi tapasztalatokkal – az okozza, hogy nincs egy állandó bázisa csapatainknak, hanem több iskolában párhuzamosan működünk. Alapvetően ez bizonyos szempontból jó is – főleg az alsós, előkészítő csoportokban –, hiszen a gyerekek a saját iskoláikban, a tanítási rendjükhöz illeszkedve tudnak edzeni, de már évek óta az a legfőbb célunk, hogy valamilyen megoldást találjunk erre a problémára.
Az első elképzelésünk az volt, hogy az egyetem legyen ez a bázis, ezért megpróbáltunk az egyetemmel olyan megállapodást kötni, amelynek keretében a Krasznai Sportcsarnok az Akadémiánk üzemeltetésébe kerülne, cserébe mi vállaltunk volna egy – a modern kor követelményeinek megfelelő – rekonstrukciót a Sportcsarnokban. Ez gyakorlatilag nem egy zöldmezős beruházás, hanem inkább egy hosszú időszakon átívelő felújítás lenne.”

A TAO rendszerben lehet felújításra is felhasználni pénzeket, ha jól tudom. Ez lehet egy út?

„Abszolút. Korábban is megvolt ez a lehetőség, de a januártól érvényes módosítás még üzemeltetésre is biztosít lehetőséget, tehát bizonyos feltételeknek való megfelelés esetén az üzemeltetést is a társasági adó felhasználásával lehet biztosítani. Ez nyilván jelentős változás az eddigi rendszerben.
Az egyetemmel évek óta tárgyaltunk, de a személyi változások egy időre megakasztották a tárgyalási folyamatokat.”

Ha jól tudom, a Sportiskola célja az óvodától egyetemig tartó kosárlabdaképzés. Hogyan valósulhat ez meg? Lehet az egyetem a legfőbb partner ehhez?

„Ebben az egyetemnek kulcsfontosságú szerepe van. Mi azt láttuk az elmúlt időszakban, hogy mivel sporthoz kapcsolódó képzés nem volt a soproni egyetemen, számos játékosunk tőlünk Szombathelyre, Budapestre vagy más városba ment tanulni. Éppen ezért úgy gondoltuk, hogy egy minőségi akadémiai működés elképzelhetetlen egyetemi háttér nélkül.”

Miért érdekelt ebben a Soproni Egyetem? Esetleg új képzéseket indíthatnak?

„Igen, erre jött létre a szeptemberi egyetemi évnyitón az a bizonyos megállapodás, ahol a Testnevelési Egyetem és a Soproni Egyetem együttműködési megállapodást írt alá, aminek az a lényege, hogy egy tudományos munka kezdődik a két egyetem között, aminek egy képzés elindulása is lehet az eredménye, főként a kosárlabda vonatkozásában. Aztán ehhez csatlakozhat edzőképzés, sportturizmus és sportmérnök-képzés is, tehát – egyszerűen fogalmazva – egy olyan kihelyezett tagozata lenne a Testnevelési Egyetemnek a Soproni Egyetemen, ahol hasonlóan magas szinten folyna a képzés, mint Budapesten. Ez mindkét egyetemnek az érdeke lenne.”

A Testnevelési Egyetemnek milyen érdeke fűződne ehhez?

„A Testnevelési Egyetem vezetői úgy gondolták, hogy Sopron mégiscsak a kosárlabdázás fővárosa, tehát ez a képzésforma jól illeszkedik Sopron arculatához, ezért ők mindenképpen támogatták az együttműködést.
Hosszas előkészítés után létrejött az a szeptemberi megállapodás, amiről hírt adtunk. Ebben a két egyetem közötti megállapodásban a Sportiskola szakmai megvalósítóként szerepel, ami nyilván azt jelenti, hogy mindkét fél bízik a Soproni Sportiskola szakmai felkészültségében és abban, hogy megfelelő szakmai segítséget tudunk nyújtani a megállapodás végrehajtásához. A további együttműködés eredményképpen jártunk egy soproni férfi kosárlabda küldöttséggel és a város sportvezetőjével a Nemzeti Kézilabda Akadémián Balatonbogláron, ahol Mocsai Lajos – aki egyrészt a kézilabda akadémia szakmai vezetője, másrészt a Testnevelési Egyetem rektora – kalauzolt minket végig az intézményen. Azt hiszem, Európában is egyedülálló, hogy milyen minőségű kézilabda akadémia jött ott létre. Nem sokkal később Horváth József szakmai vezetőnk részt vett a Rátgéber Kosárlabda Akadémia avatóünnepségén, pár héttel később pedig Bokor Ákos barátommal személyesen is meglátogattuk a pécsi Akadémiát. Rátgéber László már ekkor biztosított bennünket a támogatásáról és szívesen vállalta a szakmai együttműködést is velünk.
A jelenlegi tudomásunk szerint az a kormányzati elképzelés, hogy a határszéleken kell nemzeti akadémiákat létrehozni. Sopron ilyen szempontból kiváló helyen fekszik, a nyugati határszélen, így jó esély van arra, hogy Sopronban is létre tudjon jönni egy Nemzeti Kosárlabda Akadémia. Ebből a szempontból nem hátrány az, hogy a Soproni Sportiskola több, mint 10 éve üzemelteti az úgynevezett Nyugat-magyarországi Képzőközpontot. Ennek keretében korábban a Magyar Olimpiai Bizottságnak (MOB), később a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének (MKOSZ) szerződött partnereként működtünk közre a kiválasztás és a képzés folyamatában a nyugati régióban. Ilyen képzőközpont egyébként négy van az országban: Pécs, Szolnok, Budapest és Sopron.

Visszatérve ahhoz a kérdéshez, hogy helyileg, fizikálisan hol legyen az Akadémia központi bázisa, mi továbbra is úgy gondoljuk, hogy a Krasznai Csarnok a felújítást követően abszolút megfelelő lehet erre a célra. Ugyanakkor komolyan felmerült annak a lehetősége, hogy ennél egy sokkal nagyobb volumenű beruházás történjen: egy új Nemzeti Kosárlabda Akadémia létrehozása. A Testnevelési Egyetem képviselői, a város is támogatná egy arra kijelölt területnek/épületnek az újrahasznosítását és az újragondolását, és egy nagyon magas színvonalú kialakítását. Jelen pillanatban itt tart a helyzet.”

Mi lehet az akadály?

„Sok akadály lehet. A nemzeti akadémiák nem társasági adóból, hanem kormányzati támogatásból valósultak meg Pécsen is és a kézilabda akadémia, a NEKA esetében is. A támogatásról szóló elvi döntést követően a finanszírozásról is kormányzati szinten kell döntést hozni. Nyilván meg kell találni a megfelelő helyszínt a város vezetőinek, azaz mint minden ilyen projekt esetében, hosszabb előkészítési folyamatról van szó. A támogatói döntéstől számítottan ez egy két-három éves folyamat. Most az a fő kérdés számunkra, hogy ebben az átmeneti időszakban hogyan tudjuk megoldani a helyzetünket. Én továbbra is azon az állásponton vagyok – és úgy tűnik, hogy ebben is van elvi támogatásunk –, hogy az egyetem rekonstrukciójáról sem szabadna lemondani, a Krasznai Csarnok felújítását párhuzamosan kellene megvalósítani, és aztán nyilván majd további döntést igényel, hogy amennyiben létrejön ez a nagy nemzeti kosárlabda akadémiai projekt Sopronban, akkor annak szakmai tartalommal való megtöltésére hogyan kerülhet sor. Számunkra a legfőbb cél, hogy akár egy megújított egyetemi csarnokban, akár egy új beruházásként megvalósuló nemzeti kosárlabda akadémián jobb körülmények között tudjuk biztosítani annak a több száz gyereknek a képzését, akik jelenleg a város tornatermeiben „szétszórva” edzenek.
Összességében tehát az a véleményem, hogy a legfontosabb kérdés a Sportiskola életében jelen pillanatban ennek a problémának megoldása. Nagyon bízom benne, hogy a sok-sok támogató nyilatkozat hamarosan realitássá válik, és néhány év múlva egy olyan központi bázis áll a Sportiskola rendelkezésére, amely nemzetközi összehasonlításban is méltó lesz az akadémiai címhez. Remélem, hogy Sopronban egy ilyen akadémiai bázis, ilyen nemzeti kosárlabda akadémia fog létrejönni!”

Ha létrejönne ez a kiemelt nemzeti akadémiai csarnok, akkor ez csak a kosárlabdáé lenne, vagy más sportágakat is be kellene fogadnia?

„Az elképzelés szerint csak a kosárlabda sportág számára jönne létre egy ilyen minőségi központ, tehát jelenleg nincs napirenden az, hogy más sportágaknak is egyfajta edzőközpontjává váljon az intézmény. Ennek a kérdésnek a felvetése olyan újabb problémákat és kérdéseket vetne fel, amik szerintem a jelen pillanatban nem időszerűek és lehet, hogy a program halasztódásához vezetnének. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy az előkészítés szakászában ez még változhat, de jelen pillanatban azt tudom mondani, hogy akikkel én találkoztam és beszéltem, azon az állásponton voltak, hogy ez kosárlabda akadémia legyen és csak a kosárlabda sportág elhelyezését biztosítsa.”

Mikorra várható döntés az ügyben, hogy melyik lesz az a központ: az egyetem vagy egy zöldmezős beruházás?

„Ebben nincs szükség döntésre, mert ez a két projekt egymással párhuzamosan is futtatható.”

Mi a helyzet az üzemeltetéssel? Mi ebben a Sportiskola szerepe?

„A két projekt ebből a szempontból markánsan különböző. Akár a Nemzeti Kézilabda Akadémiát, akár a Rátgéber Akadémiát – mint a jelenleg Magyarországon működő két Nemzeti Akadémiát – nézzük, gyakorlatilag azt látjuk, hogy mindkettő egyrészt állami finanszírozásból, másrészt pedig állami finanszírozású fenntartással valósult meg. Tehát ezek a társasági adótól teljesen független beruházások. Rátgéber László és Mocsai Lajos is úgy fogalmazott: „a hardvert az állam adja, a szoftvert biztosítjuk ehhez mi”. A soproni beruházás kapcsán a Sportiskola szerepe a szakmai tartalom megfelelő biztosításában állhat.”

Tehát akkor nem vagy-vagy.

„Nem. Arra kaptunk felhatalmazást, hogy folytassuk a korábban már megkezdett tárgyalásokat az Egyetemmel annak érdekében, hogy az egyetemi tornacsarnok megújítása a társasági adó támogatás keretein belül működjön. Ez a Sportiskola sportfejlesztési programjában jelenhet meg. A másik projekt esetében legfeljebb a szoftver biztosítása lehet a feladatunk, ha erre felkérést kapunk, akkor szívesen vállaljuk ennek megvalósítását.”

Mindez csak a fiú kosárlabdára vonatkozik?

„Semmiképpen sem. Mi abszolút nyitottak vagyunk a fiú–lány vonal tekintetében bármilyen együttműködésre. Amennyiben egy ilyen projekt létrejön, azt nyilvánvalóan nem lehet csak fiú, vagy csak lány vonalhoz kötni, ez egy komoly elismerése a soproni kosárlabdának, így ez az akadémia a fiú és a lány kosárlabdáé kell, hogy legyen. Véleményem szerint a Sportiskolának a Soproni Darazsakkal hosszú évek óta fennálló együttműködése, vagy Horváth József szakmai vezetőnknek a lány utánpótlásban eltöltött évtizedes munkája olyan alapot jelenthet, amely a szoftver zavartalan működését teljes mértékben biztosítja.”

Köszönöm az interjút.

Az interjút Takács Eszter készítette

Fotó: Dr. Szekeres Csaba és Horváth József
Tovább a galériához >>>