Színvonalas szakmai nap

Az Evangélikus Pedagógiai-szakmai Szolgáltató és Továbbképző Intézet (EPSZTI) és a Soproni Sportiskola Kosárlabda Akadémia közösen szakmai napot rendezett 2018. november 9-én, melynek a Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceum adott otthont.

Berzsenyi Líceum Díszterem

20181109_besz_Horvath_JozsefTíz órakor a házigazda, Horváth József – a Sportiskola szakmai igazgatója, az EPSZTI Testnevelés, szabadidő tantárgygondozója – köszöntötte a meghívott előadókat és a megjelent soproni, budapesti, miskolci résztvevőket.

20181109_besz_Budavari_AgotaTehetséggondozás az utánpótlásban

Ezután dr. Budavári Ágota előadása következett.
Dr. Budavári Ágota az Országos Sportegészségügyi Intézet klinikai szakpszichológusa, valamint a SE Klinikai Pszichológiai Tanszék oktatója.Az előadó rövid bemutatkozás után először elmesélte, hogy mivel a tehetséggondozást a nácizmusban ördögien mesteri szintre emelték, sokáig szó sem eshetett róla. Tovább nehezítette e téma kidolgozását a kommunizmus teljes egységességre való törekvése. A 2011. CXC 1/1-es törvény foglalkozik először a tehetséggondozással.

A tehetséggondozás lépései

  1. Meg kell találni a speciális képességeket. 
  2. Figyelembe kell venni, hogy a tehetség ≠ az intelligenciával. Míg az intelligencia mértéke attól függ, hogy a megszerzett tudásunkat mennyire jól tudjuk alkalmazni egy adott helyzetben, a tehetség azt jelenti, hogy valami új megoldást, új utat találunk.
  3. Meg kell találni azokat a motivációs lehetőségeket, melyekkel a gyermek produkcióba fordíthatja a tehetségét.

A tehetséggondozás célja

  • A gyereknek legyen célkitűzése: a szülők felelőssége, hogy minél több lehetőséget mutassanak meg a gyerekeknek, hogy megtalálja a számára fontosat.
  • Elköteleződés, felelősség fejlődésének segítése.
  • Pályaorientáció segítése.
  • A személyiség fejlődését ne akadályozzuk!
  • Tudatos fejlesztés: a pedagógus/edző érzékelje a gyerek előnyeit és hátrányait, amit segíteni, alakítani tud.

Dr. Budavári Ágota felhívta a figyelmet, hogy a versenysportban fel kell készíteni a játékosokat arra, hogy folyamatos fejlődésre van szükség a sikeres eredményekhez, a nemzetközi színvonalhoz, DE még így is születhetnek – a körülmények miatt – meglepő eredmények: a sport kiszámíthatatlan.

A hét tehetségszféra

  1. nyelvi (ezt a mobilhasználat jelentősen csökkenti; a nők jobbak ebben);
  2. matematikai–logikai (már 4 éves kortól mérhető);
  3. térbeli tájékozódás (a férfiak jobbak ebben);
  4. zenei (már 4-5 éves kortól felismerhető);
  5. interperszonális (vezetők, tanárok, edzők hatása az emberekre – fejleszthető);
  6. intraperszonális (művészek – saját maguk megfigyelése, a felismerések kifejezése);
  7. testi, koordinációs képesség (sporttehetség).
„Everyone is a genius. But if you judge a fish by its ability to climb a tree, it will live its whole life believing that it is stupid.”

 

„Mindenki egy zseni. De ha egy halat az alapján ítélsz meg, hogy milyenek a fára mászási képességei, abban a hitben élheti le az egész életét, hogy hülye.”

Albert Eistein

Mit jelent ez?

  • Ha egy gyermeket arra biztatunk, amire nincs készsége (például mert a szülő a saját ki nem élt vágyait szeretni megélni a gyermeke által), egész életében ostobának fogja érezni magát. 
  • Fontos, hogy azt csináljuk, amit szeretünk. Ezért akár még felnőttként is érdemes foglalkozást váltani.

A labdajátékos tehetségfaktorai

  • pszichomotorikus koordináció (az asztaliteniszező ügyesebb a kezével, a vívó jobban tudja függetleníteni a végtagjai mozgását);
  • kreativitás (tervező, gondolkodó irányítás, folyamatos improvizáció);
  • stratégikus gondolkodás, koncentráció (minden tevékenységhez fókuszálni kell, de itt állandóan változik a fókusz);
  • motiváltság, küzdőképesség (az egyik legfontosabb faktor; a meccs utolsó 5 perce a legnehezebb, erre fel kell készíteni a játékosokat; jó állóképesség kell);
  • kitartás, monotóniatűrés (végig kell bírni a meccset, ha vesztésre állnak, akkor is; ismétlődő gyakorlatok);
  • csapatszellem (folyamatos alkalmazkodás);
  • önértékelés, önbecsülés megtartása (nem a hibajavítás a lényeg, hanem a megerősítés).

Fejlesztés, gondozás

Az előadónő az FC Barcelonát hozta fel példaként, ahol a gyerekek először csak játszanak az edzők féltő, gondoskodó szeretete mellett, majd két évenként egy nagyon gondos, „apai” átadás után újabb és újabb edzőkhöz kerülnek, de mindvégig a szeretet dominál.

Magyarországon sehol, semelyik sportágban nem tapasztalt ilyent.

Teljesítménybefolyásoló tényezők az utánpótlásban

Rövid szünet után dr. Budavári Ágota fűzte tovább gondolatait.

A gyermeki játék

Kisgyermekkortól szeretünk játszani. Már óvodás kortól igyekeznek a gyerekek összemérni magukat, ügyességüket. Serdülőkortól egyre agresszívabban játszanak a gyerekek, valóban le akarják küzdeni egymást, erővel, indulattal. A sport pontos szabályai révén válik a szabálytudat megerősítőjévé. Iskolás kortól világosan kijelölik a küzdelem feltételeit, tartalmát, keretét: mit lehet, mit nem, illetve a szabálytalanság milyen következményekkel jár. A játék keretében megtapasztalják a gyerekek egymás elleni indulataikat. Ezen túl saját képességeink felmérésére is szolgálhatnak a különféle játékos feladatok. Megtapasztalhatjuk, hogy a szellemi erőnk nem haladja meg a többiekét, akkor mi leszünk a vesztesek, és a másik nyer. Megtanít felismerni saját képességeinket másokkal összevetve és megtanít veszteni is. Képességeink, adottságaink ismeretéhez segít hozzá, önismeretünket gyarapítjuk a játékkal. A másik ember legyőzésének vágyát, a dominanciatörekvést jó esetben fékezi a szabálytudat, korrekt játszótárssá téve a gyerekeket. A sportjáték önmagában is örömet szerez, a gyerek azért játszik, mert magát a folyamatot élvezi. Kisgyermekkorban nem érdekli a gyermeket más, csak az, hogy élvezze a saját ügyességét, a játék fordulatait.

A sport jellegű játék

A sportágak között sok olyan játékos teljesítmény van, amit élveznek a sportolók is. Minél magasabb szinten figyeljük a sportolók motivációját, annál inkább tapasztaljuk, hogy nem a tevékenységért végzik tevékenységüket, hanem az eredményért. Az élsportban kíméletlenül az eredmény válik fontossá, ami igényelhet testi ügyességet, erőt, jó gondolkodást. Manapság mindenben versenyzünk egymással, életre–halálra! Nem is véletlenül, mivel a versenyzés a legjobb hajtóerő az emberi teljesítményben. Már a gyerekek is versenyeznek, aztán később felnőttként az üzleti életben. A versengés igényét mindenki ismeri, az vonzza a sportba a tömegeket, sportolóként és nézőként egyaránt. A felülkerekedés vágya, a győzelem öröme, ami leginkább motiválja az embereket arra, hogy összemérjék tudásukat, ügyességüket. Még nézőként, szurkolóként is örömet élnek át azáltal, hogy beleélik magukat a versenyző helyzetébe. A versenyben, a kíméletlen versenyfutásban az lesz a győztes, aki minél nagyobb indulati töltéssel, minél rafináltabban harcol a céljaiért. Ám a sportolóknak nem csak a testét, az izmait kell megfelelően edzeni, hanem a fejét, az agyát is fel kell készítenie, hogy jól tudja adagolni az a testi erőt, tudást, ügyességet, amit összegyűjtött edzés során.

20181109_besz_Budavari_Agota_abra„Minél több a pénz, annál kevesebb az élvezet”

A nyugati kultúra sportja, gondja

Jóformán minden sport versenysport, ami azt jelenti, hogy már nem az élvezet a cél, mert a teljesítmény-centrikus értékrend a meghatározó. Sokan a társadalmi mobilitás, a jobb életkörülmények elérésének eszközeként tekintenek rá. Másokat a kiemelkedés vágya hajtja. De mindenzt erősen befolyásolja a média hatalma. A teljesítménykényszer miatt már az emberi teljesítőképesség határait ostromolják.

A serdülő, ifjúsági siker forrásai

  • jó sportágválasztás (kevéssé népszerű, vagyis kevesebb rivális);
  • jó pedagógiai érzékű edző;
  • jó munkakultúrájú család.

A serdülő, ifjúsági siker veszélyei

  • a gyorsabban fejlődők hirtelen kiemelkednek, majd amikor a többiek utolérik a fejlődésben, összeomlik (drog- és/vagy alkoholélvezetbe menekül);
  • a sportkarrier lehetőségét fantáziálja már az első sikereknél (nehezen viseli a kudarcot, elhanyagolja a tanulást, nem számol más jövőképpel);
  • az ifjúsági sikerek után ritkán lesz felnőttként is sikeres sportoló (tudatosítani kell a most örömét);
  • a fejlődés nem lineáris (ha a sikerektől megrészegül a sportoló és/vagy az edző, kevésbé figyel a folyamatos fejlődésre, így még hamarabb éri kudarc).

Fotó: Takács Eszter
Tovább a galériához >>>

Berzsenyi Líceum tornaterem

20181109_besz_Nemeth_DanielSaját testsúlyos funkcionális edzés

A közös ebéd után Németh Dániel – a 25 éves, sportimádó és örökmozgó edző – tartott bemutatót arról, hogyan lehet a saját súlyunkat felhasználni az edzésekhez. A bemutatóóra segítői U12A csapatunk (Barlai Tamás vezetőedző, Doncsecs Kitti másodedző) tagjai voltak.

Németh Dániel 2015-ben végezett a szombathelyi Sporttudományi Egyetem rekreációszervezés és egészségfejlesztés szakán, majd elvégezett egy nemzetközi sportfizioterápiás és rehabilitációs trénerképzést.

Elmondása szerint szeret minden sportot, mozgást, de nála a hangsúly mindig az egészségen és funkcionalitáson van, ezért is tartozik a két legkedveltebb mozgásformái közé a gerinctorna és a funkcionális edzés.

A gyerekeket elnézve igencsak hatékony példákat kaptunk arról, hogyan lehet eszközök, csodálatosan felszerelt konditermek nélkül is jól kifáradni és megizzadni, vagyis erősödni.

Fotó: Takács Eszter
Tovább a galériához >>>

20181109_besz_Varga_TamasneNürnbergi tapasztalatok a testnevelés tantárgy oktatásával kapcsolatban

Varga Tamásné a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium testnevelő tanára, valamint az EPSZTI Testnevelés és sport tantárgygondozója.

A nürnbergi evangélikus középiskolába csereprogrammal jutott el, ahol elsősorban a testnevelés órákat, egyéb sportfoglalkozásokat szerette volna tanulmányozni.

Elmondása szerint minden testnevelői álmot felülmúló 4 tornaterem, konditerem, kinti pályák állnak a kb. 2000 tanuló és a 30 testnevelő rendelkezésére: hangszigetelt tornatermek, melyek egybenyithatók/szétválaszthatók, a falból egy gombnyomással kinyíló hatalmas monitorok, hozzájuk kapcsolt videóval, a kisebbek számára összetett mászóka, hatalmas szertárak…

Ennek ellenére heti egy dupla testnevelés órája van a gyerekeknek, ami minőségében messze az itthoni kidolgozott testnevelés órák színvonala alatt van, ami nyilván nagy csalódás volt a tanárnőnek, ugyanakkor némi büszkeséggel töltötte el a megjelenteket.

Fotó: Takács Eszter
Tovább a galériához >>>

20181109_besz_Sterbenz_TamasJátékos edzésmódszerek fejlesztése

Dr. Sterbenz Tamás egyetemi docens, a Testnevelési Egyetem általános rektorhelyettese.

Előadásának célja az volt, hogy bemutassa miként lehet a kosárlabda elméleti hátterét játékos formában elsajátíttatni a gyerekekkel, hogy az automatizmussá váljon. Ennek bemutatásában U14-2006-os csapatunk (Csátaljay Gábor vezetőedző, Bali Ádám másodedző) tagjai voltak segítségére.

Bevezetőjében elmondta, hogy a technika és a taktika a problémamegoldás eszköze, ezért nincs tökéletes megoldás, mert figyelembe kell vennünk a legfőbb korlátokat: 1. idő, 2. tér, 3. ellenfél. Az edzéseken ezeknek a korlátoknak a variálásával tehetők egyre intenzívebbé és specifikusabbá a gyakorlatok, amelyek játékos és versenyszerű környezetben fejlesztik a fiatalokat

Miután kicsit „vizsgáztatta” a jelenlévőket, példaképp felsorolta a hatékony kosárlabda támadás Tex Winterttől származó hét elvét:

  1. áttörni a védelmet – labdavezetéssel, passz-befutással, centerjátékkal;
  2. tudatos helyezkedés – „spacing”;
  3. az egész pályán játszani;
  4. a labda nélküli mozgás az összes mozgás 80%-a;
  5. minden társnak lehetőség legyen passzolni;
  6. a lepattanók megszerzése, védőegyensúly;
  7. egyéni képességek kihasználása.

Kiemelte, hogy a képzés során fontos, hogy ne az eredményt, hanem a teljesítményt értékeljék az edzők.

Az elmélet után játékosainkkal – részletes magyarázatok mellett – a gyakorlatok bemutatása következett. (A gyakorlatok ábráit hamarosan megkapjuk.)

Fotó: Takács Eszter
Tovább a galériához >>>

Az összefoglalót Takács Eszter írta